Késedelmi kamat

Még 2013. július elsejével változtak – és az új Ptk. rendelkezései között is megtalálhatóak – a késedelmi kamatra vonatkozó előírások, valamint új jogintézményként bevezetésre került a behajtási költségátalány. A változások elsősorban a mindennapi szerződéses kapcsolatokban tipikusan előforduló, a pénzfizetés késedelmes teljesítésére vonatkozó szabályokat érintik.

Abban az esetben, ha a felek nem határoznak meg teljesítési határidőt, akkor a pénztartozást a számla, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.

Módosultak a gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses kapcsolatokban a késedelmi kamat számítására, mértékére vonatkozó szabályok is. Most már a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni a megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat helyett. Ezen kívül a késedelmi kamat mértéke is növekedett, mert a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékével kell számolni, szemben a korábbi hét százalékkal.

A jogszabály szerint a késedelmi kamatot kizáró rendelkezés semmis, ez alól kivétel, ha a kötelezett a késedelem idejére egyébként kötbér fizetésére köteles.

Új jogintézményként a Ptk. tavaly vezette be a behajtási költségátalányt. Amennyiben a vevő 2013. július 1-jétől fizetési késedelembe esik – a késedelmes fizetésből adódó követelés behajtásának költségeire –, 40 eurónak megfelelő átalány fizetésére kötelezhető. A költségátalány a 2013. július 1. napjától megkötött vagy módosított szerződések esetében érvényesíthető, az azt megelőzően megkötött szerződések esetében nem alkalmazható. Az átalány már a késedelembe esés első napjától jár, és összege nem függ a késedelmes napok számától, így akár már egy napi késés esetén is jár. A behajtási költségátalány késedelmenként és nem számlánként követelhető a késedelmi kamat összegén felül. Ha a szerződésben részletfizetésben állapodtak meg a felek, akkor annyi részlet után érvényesíthető a költségátalány, ahány részlettel késedelembe estek.

Mind a késedelemi kamat, valamint a behajtási költségátalány pénzneme az új Ptk. szerint a főtartozás pénzneméhez igazodik. A 40 eurót a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes MNB árfolyamon kell forintra átszámítani. A behajtási költségátalányt a felek nem zárhatják ki a szerződésben érvényesen, sőt 40 eurónál alacsonyabb összegben sem határozzák meg.

A behajtási költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, vagyis a jogosult továbbra is követelheti a felmerült kára és egyéb költségei, így akár a késedelmi kamat vagy kötbér megtérítését a kötelezettől, ugyanakkor a kártérítésbe beszámít az ezen a jogcímen megfizetett összeg.

Mind a késedelmi kamatot, mind pedig a behajtási költségátalányt el kell számolni a számvitelről szóló törvény szerint. A kötelezettség a jogszabály alapján a késdelembe eséssel egy időben keletkezik. Ezért a könyvelésben a kötelezettnek rögzíteni kell a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetett és fizetendő üzleti évet terhelő behajtási költségátalány összegét ráfordításként. A jogosultnak csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt, pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét mutathatja ki az egyéb bevételek között. A kötelezett könyveiben egyéb ráfordításként elszámolt behajtási költségátalány a vállalkozás érdekében felmerült költségként érvényesíthető a társasági adóban. A jogosult pedig a megfizetett és elszámolt egyéb bevételek után fizeti meg a társasági adót. A késedelmi kamat, valamint a behajtási költségátalány felszámítása nem minősül sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, ezért nem kell róla az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti számlát kiállítani.

Jogszerűen tehát sem a késedelmi kamat felszámításától, sem a behajtási költségátalány érvényesítésétől nem lehet eltekinteni. Figyelni kell arra viszont, hogy a kötelezett késedelmes fizetése esetén ezen összegeket kell először teljesítettnek tekintetni, vagyis ha a kötelezett késedelmesen ugyan, de megfizeti az eredeti tartozását, akkor a megfizetett összegből először a behajtási költségátalány összegét, valamint a járó késedelmi kamat összegét kell megfizetettnek tekintetni, és a maradék összeget lehet betudni az eredeti kötelezettség teljesítésébe.