Kutak bejelentése – változások

Sokak figyelmét felkeltette a Kormány által kihirdetett törvénymódosítás a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényről. A törvény megváltoztatása lehetőséget biztosít az állampolgárok számára, hogy a nem bejelentett kutakat bírság nélkül nyilvántartásba vehessék. Jelen cikkünkben a fentebb említett változást fejtjük ki.

Kútfúrással kapcsolatos változások 2018-ban:
A kormány a felszín alatti vízkészletek védelmében, valamint a hatékony vízkészlet-gazdálkodás elősegítése miatt, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdésében előírta, hogy mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
A törvény sokakat érintő fontos része, hogy 2018. december 31-ig vízgazdálkodási bírság nélkül lehet kérni vízjogi fennmaradási engedélyt a 2018.január 1. előtt engedély nélkül létesített kutakra. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet rendelkezik. Ennek alapján vízügyi engedélyezési jogkörrel az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és a települési önkormányzatok jegyzői rendelkeznek.

Jegyzői engedély hatálya alá tartozó kutak:

– vízigénye magánszemély részéről merül fel (nem gazdasági célú vízigény)
– háztartási vízigényt vagy háztartási ivóvízigényt elégítenek ki
– kizárólag talajvíz illetve partiszűrésű vízkészletet termelnek
– nem érintenek vízbázisvédelmi területet

Ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, akkor az engedélyt az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál kell kérni.

A jegyzői engedély benyújtásához szükséges dokumentációt 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Katasztrófavédelmi Igazgatóságokhoz tartozó vízjogi fennmaradási engedélyhez kötött kutak:

Minden kút, amely az előző felsorolásban nem szerepel, az az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyezési jogkörébe tartozik. Ebben az esetben vízjogi fennmaradási engedély kérelmet kell benyújtani, amelynek az alapja a vízjogi fennmaradási engedélyes (állapotrögzítő) terv, ezt az erre jogosult tervezőnek kell elkészíteni. Az engedélyes terv benyújtásakor szükséges a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelői nyilatkozata is.

A fennmaradási engedély benyújtásához szükséges dokumentációt 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A kutakról, illetve a kútfúrással kapcsolatos rendelkezések az alábbi törvényhelyeken találhatóak meg:
• A vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény;
• A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról” szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet:
• A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról” szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet

Összegezve a fent leírtakat alapszabály, hogy a fúrt kutakat kötelessége bejelenteni a telek tulajdonosának. Ezt kétféle módon teheti meg. Az egyik, hogy felkeresi a helyi jegyzőt, a másik pedig, hogy a Katasztrófavédelmi Igazgatóság felé teszi meg a bejelentést. Ha esetleg bővebb információra van szüksége a fent kifejtett törvényváltozással kapcsolatban vagy csak kérdése lenne a kutakkal, fúrt kutakkal kapcsolatban keresse bizalommal Irodánkat, állunk rendelkezésére.