Ellenérték fejében történő átruházás

Gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés ellenérték fejében történő átruházásának adójogi szabályozása.

A gazdasági élet egyik fontos tényezője, hogy nap, mint nap cserélődnek a különböző vállalkozási formákban a társasági részesedések tulajdonosai. A társasági részesedés megszerzésekor vagy eladói, vagy vevői oldalon keletkezeik valamilyen formában adóköteles nyereség, ezért fontos hogy tisztában legyünk a téma adójogi vonzataival.

Vizsgált jogszabályok:
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja.)
• a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao.).
• 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról (továbbiakban: Eho.)

A cikk által érintett témák:
Ahhoz hogy a tisztább képet kapjunk a társasági részesedés értékesítésével kapcsolatos adójogi kérdésekről célszerű 3 részre bontani a választ.

• Ha a társasági részesedés piaci értéken felül történik az értékesítés.
• Ha a társasági részesedés piaci értéken történik az értékesítés.
• Ha a társasági részesedés megszerzésére fordított értéke alatt történik mindez.

Bevezetés, fogalmak meghatározása:

A témák kifejtése előtt érdemes tisztázni bizonyos fogalmakat.

Értékpapír:
Az adójog a társasági részesedést értékpapírként definiálja az Szja tv 3.§ 34 pontja, a következőt mondja ki: Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés.

Tehát adójogilag egy korlátolt felelősségű társaság üzletrésze vagy egy betéti társaságban, közkereseti társaságban fennálló részesedés is értékpapírnak minősül.

Mit jelent a szokásos piaci érték?
Definiáljuk, hogy mit jelent pontosan a szokásos piaci érték. Az szja törvény 3. § 9. pontja rögzíti, hogy mit kell szokásos piaci értéknek tekinteni. E szerint „az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének.” A fogalom értelmében lényeges szempont a felek függetlensége.

Többféle módszert is meghatároz az szja törvény, egyik lehetséges megállapítási módszer értelmében az üzletrész szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a jogügylet (eladás) létrejöttének napján ismert, a társaság beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből az üzletrészre arányosan jutó rész, növelve a társaság olyan kötelezettségének összegével, amely a társasági részesedés, jóváhagyott osztalék, részesedés címén a jogügylet (eladás) létrejöttének napján még fennáll.

Mit jelent az árfolyamnyereség?
Az Szja.tv XII. fejezetében, a Tőkejövedelmek körében, az Árfolyamnyereségből származó jövedelem cím alatt szabályozza.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem a társasági részesedés átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a társasági részesedés megszerzésére fordított érték és a társasági részesedéshez kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét azzal, hogy nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet Szja. előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.(Szja. 67. § (1) bekezdés)

A társasági részesedés megszerzésére fordított értékként illetőleg a társasági részesedéshez kapcsolódó járulékos költségek címén elszámolható tételeket az Szja. pontosan meghatározza [jellemzően ilyenként minősül a társasági részesedés megszerzése fejében korábban megfizetett ellenérték illetőleg az ehhez járulékosan kapcsolódó igazolt költségek (pl.: ügyvédi munkadíj), vagy akár a vagyonszerzési illeték.

Társasági részesedés értékesítése piaci értéken:
Az árfolyamnyereség után eladói oldalon a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, ezen túlmenően e jövedelem után 14 százalék egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége is keletkezik a magánszemélynek (figyelembe véve az eho. törvény 3. § (3) bekezdés szerinti 450 ezer forintos eho-fizetési felső határt is.)

Társasági részesedés értékesítése szokásos piaci értéken felül:
Nézzük azt a kérdést, ha eladó a társasági részesedést szokásos piaci értéken felül adja el az ellenértéket két részre kell bontani, ami azt jelenti, hogy a piaci értéket meg nem haladó rész az árfolyamnyereség szabályai szerint adózik (Szja 67.§) Az Szja. mellett az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3 § (3) bekezdés d) pontja alapján az árfolyamnyereségből származó jövedelmet magánszemély esetén 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli, de csak abban az esetben, ha a tárgyévben általa befizetett eho együttes összege nem éri el a 450.000 Ft összeget.

A piaci értéket meghaladó érték feletti rész egyéb jövedelemnek minősül az Szja 28. § (14) bek. rendelkezése alapján, ezért a kifizető megfizet a 19.5%-os eho-t és személyi jövedelem adó fizetési kötelezettsége is keletkezik.

Társasági részesedés értékesítése a szerzéskori értéken alul:
Ha szerzéskori értéken alul szerzi meg a vevő, akkor azt vételi joggyakorlás címen az szja törvény 28§. (7) bekezdés b) pontja alapján egyéb összevonandó jövedelemnek kell tekinteni a vevőnél. Vevő az egyéb összevonandó jövedelem után Szja-t és 19.5 %-os Ehot-t fizet.

Az Szja. 77/A. § (1) bekezdése alapján az egyéb jövedelem az értékpapír szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész, csökkentve a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadással. Az Szja. rendelkezése szerint valamely magánszemély által a társasági részesedés formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül a társasági részesedésnek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja a társasági részesedés megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és a társasági részesedéshez kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Egy gazdasági társaság jogi személy tagjának adóalapja és az adó mértéke:
Az általános társasági adójogi szabályozás alapján, amennyiben egy gazdasági társaság értékesíti egy jogi személyben fennálló társasági részesedését, úgy az eladási érték és a könyv szerinti érték (ha nem volt átértékelés, akkor jellemzően a vételi ár) közötti különbség nyereségjellegű különbözete után társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik.
Amennyiben tehát egy magyar gazdasági társaság értékesíti a társasági részesedését egy másik gazdasági társaságban, úgy a kivezetett társasági részesedés értéke és a kapott ellenérték, mint bevétel közötti különbözet lesz a társasági adó alapja. A fizetendő társasági adó mértékét pedig a Tao. tv. 19. §-a határozza meg

Bejelentett részesedés útján szerzett részesedés (adózás előtti eredménynek a csökkentése) – különös szabályozás:
A bejelentett részesedés által nyújtott adóelőnyöket akkor lehet igazán kihasználni, ha a részesedést egy későbbi időpontban történő eladási célzattal vásárolják meg. Ha a részesedés megszerzését követő 75 napon belül bejelentik az Adóhatóságnak, akkor egy éves tartási időszak után történő részesedés eladás nyeresége adómentes.

Így amennyiben a foglalt fő szabályozást nem követi az adózó és a bejelentés mellett dönt, akkor a bejelentett részesedés könyvekből történő kivezetésén realizált nyereség-jellegű különbözet összegével akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha a részesedést a kikerülést megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartotta nyilván. (Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja)

A megszerzett társasági részesedés bejelentett részesedésnek minősül a Tao tv. 4. § 5. pontja alapján, ha az alábbi feltételek együttesen érvényesülnek:
a) a társasági részesedést szerző (üzletrészt vásárló) a társasági adó alanya kell, hogy legyen,
b) a társasági részesedést az adózó vagy belföldi jogi személyben vagy külföldi személyben szerezze meg,
c) ellenőrzött külföldi társaságban megszerzett társasági részesedés nem lehet bejelentett részesedés,
d) ha már volt korábban megszerzett részesedés, akkor a növekedést is be lehet (célszerű) jelenteni, ilyenkor feltétel, hogy a korábban megszerzett társasági részesedés már az eredeti szerzést követő megfelelő határidőn belül be legyen jelentve,
e) a bejelentésre az adózónak 75 nap áll rendelkezésére a szerzést követő 75 napon belül

A megszerzett társasági részesedés bejelentett részesedésnek további szabályai:
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a fent említett 75 napos határidő jogvesztő hatályú, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye, és nem alkalmazhatók a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóelőnyök.

A bejelentett részesedés fogalmában megtalálható az is, hogy szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül.

Abban az esetben, ha például az adott vállalkozásban a tagok a részesedéseik arányában jegyzett tőkét emelnek, akkor bár a részesedések értéke nő, de nem fog változni az egyes tagok részesedésének mértéke. Ilyen esetben nem szükséges bejelentést tenni az Adóhatóság felé.

Adókötelezettség kezdete:
A jövedelmet a társasági részesedés átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani, amely után az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik azzal, hogy ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.

Tehát ha vevő a vételárat részletekben fizeti meg, akkor a jövedelem megszerzése és az adófizetés, adólevonás is részletekben történik, mégpedig olyan arányban, amekkora az egyes részletek aránya a teljes vételárhoz képest.

Ha a társasági részesedés átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mert az később teljesülő feltétel(ek)től függő tétel(ek) figyelembevételével változó összeg, úgy a meghatározott feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmezni. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza.